2012.augusztus.1
Eltelt pár nap azóta , hogy bemeséltem volna hogy mi volt velem , de nem történt sok , itthon voltam , vagy Bemnél.
Ma reggel , tizenegy órakor , hogy Lola hív. Felvettem a telefont , és örültem hogy újra hallottam a hangját.
L : Jaj Kyle. Szia. Felébresztettelek? Ne haragudj.
K: Szia. Mondjad.
L : Csak arra gondoltunk Alival hogy elmegyek este valamerre. Jönnél te is? Louis is jön. Jössz? Ugye jössz?
K : ŐŐŐ. Persze megyek. Mikor és hol ?
L : 8kor nálunk. Puszi Sziaaa. *és lecsapta a telefont*
A hátamra fordultam. Végre valami jó is történik. Felkeltem , kimentem a fürdőbe és letusoltam. Mikor végeztem pont akkor csörgött újra a telefonom. Lola lemondja a bulit? Na ne. Felvettem.
B : Szia édes.
K : Ohh, hála :D Szia.
B : Hogy vagy? Nincs kedved ma este egy házibulihoz?
- Nagyszerű. -
K : az az igazság hogy mára már elhívtak Loláék is...
B : Értem. *kicsit megkomolyodott a hangja* Hova mentek?
K : Nem jönnél el te is?
B : Végülis. Hova mentek?
K : -elmondtam neki Lola címét és mondtam hogy 8.ra jöjjön-
B: Ott leszek. Szeretlek. *és letette*
Felöltöztem majd ettem. Kiültem rágyújtani és elkezdtem gondolkodni. Nagyon remélem hogy tart még a 'béke' Bem és Louis között , mert nem akarok verekedést. A nap nagyon lassan telt , csak ültem a teraszon és neteztem , cigiztem. Na jó néha a kutyával is labdáztam , na de hát ez kevés.
Hét óra fele elkezdtem készülődni. Mire kész lettem fél 8 lett. Nem akartam otthon várakozni így elmentem Loláékhoz. A lányok már készen voltak , és nagyon csinosak voltak.
L : Szia Kyle. *dobott két puszit*
K: Helló. *mosolyogtam rá*
A: Sziiaaa *odafutott hozzám és a nyakamba ugrott* De hiányoztál.
K : Te is nekem. Elhívtam Bemet is , nem baj ?
A : Bem ?
L : Jajj Al , ő Kyle barátja. Persze , nyugodtan.
A : Barátja.?
K : Majd elmesélem... Csak ne most.
Nyolc óra előtt nemsokkal megérkezett Louis is. Vele beszélgettem , amíg a lányok összegyűjtöttek mindenkit. 8 óra volt. Bem nem jött. Nem akartak várni a többiek így írtam neki egy üzit.
" ~cím~ . Szeretlek. -K " És elindultunk.
Már javában ment a buli amikor kaptam egy sms-t. Bemtől. " ~ Bem címe~ Én is. -B "
Ebből tudtam hogy haragszik. Megittam a whiskymet majd kimentem az udvarra , úgy hogy a többiek ne vegyék észre. Megnéztem Bem címét , majd elindultam hozzá. Ezen ne múljon , gondoltam magamban.
Útközben találkoztam Bem "legjobb barátjával" akivel a multkor ölelkezve ment. Megállítot.
Dam : Szevasz. Emlékszel még rám?
K : Cső. Ja .
D : Hova mész?
K : Közöd?
D : Igen is sok van. *közelebb lépet hozzám úgy mint aki meg akart ütni* Mi van tesó megijedtél? *nevetett az arcomba*
K : Jó na takarodj. *elindultam de ő visszarántott és bebaszott egyet-kettőt-párat*
És innentől kiestek a dolgok.Mikor felébredtem , másnap volt és délelőtt. A kórházban feküdtem agyrázkódással. Az ágyamon Bem ült , elgyötört arccal.
B: Kyle , életem , jól vagy ?
K : Mi a francokat keresel itt? Takarodj.
B : Kyle. Nem én voltam , ne rám haragudj. Nekem azt mondta kedvel , honnan kellett volna tudnom h nem?
K : Onnan hogy az a gyerek téged akar. *felültem és megszédültem ami miatt a fejemet fogtam*
B : Feküdj vissza , kérlek. Ezt ne most , jó?
K : Azt csinálok amit akarok. *néztem fel rá , és az arca láttán a haragom enyhült* Bocs , ne haragudj. *visszadőltem*
B : *megfogta a kezemet* Majd beszélek vele, rendben? Sőt. Agyonverem. *mosolygott rám*
Mire elnevettem magam. Annyira édes , hogy egyszerűen nem tudok rá haragudni. Lehajolt hozzám és megcsókolt , majd mennie kellett.
DESZARLETTGECI!:DDD
2012. december 26., szerda
2012. december 16., vasárnap
2012. december 14., péntek
Kyle's Diary
2012.július.??
A nap úgy kezdődött mint a többi , és úgy is telt el mint ahogy eddig. 10 fele felkeltem , ettem majd a teraszon értelmes dolgokon gondolkoztam. Unatkoztam így valami programon törtem a fejem. Olyan ' gondolj-gondolj '-osan nézhettem ki , akárcsak Micimackó. Majd rájöttem hogy Louissal már jó pár napja nem találkoztam. Szóval elővettem a telómat és írtam neki egy SMS-t.
" Beszélnünk kell. Mikor és hol? " Mintha csak várta volna hogy írjak neki egy perc sem telt bele de ő már válaszolt.
" Én is így gondolom. 3kor a parkban "
Szóval kb van még 2 órám. Nagyszerű , addig pont rendbe hozom magam mindenhogyan értve. Felkaptam egy inget , mivel nagyon jó meleg volt és egy térdig érő farmergatyát. Essünk túl rajta -gondoltam-.
3 előtt 5 perccel már ott járkáltam a parkban Louist keresve. Louis késett , de neki elnézem :P
L : Ne haragudj. *teljesen közel lépett hozzám és lágyan megcsókolt* Nem bírtam ki.
K : Én. Öhmm. Semmi baj. *kicsit elpirultam* Szia *mosolyogtam rá*
L : Szia. Alig vártam hogy írj és hogy találkozzunk.
K : Minden ok veled?
L : Hát...Fogjuk rá. Veled? Veletek? *kérdezte kicsit flegmán*
K : *megforgattam a szemeimet és megráztam a fejem*
L : Jó , jó bocs *nevetett majd leült a padra* Mesélj.
K : Laza vagy , tesó *nevettem el magam én is majd leültem mellé* Mit szeretnél hallani?
L : Például hogy mi van köztünk vagy esetleg mi lesz?*kacsintott*
K : Ebben a pár napban rendeltél egy kis bátorságot vagy mi a f*sz? *néztem rá meglepődötten*
L : Nem , a helyi ABC-ben lehet venni. *vigyorgott* Na de most komolyan kérdeztem.
K: Mi lenne?
L : Ez fájt...
Alig hogy kimondta az utolsó szót valaki megjelent előttünk.
B : Na szép. Titokban randizgattok? Kyle , te tényleg szánalmas vagy.
K: *felálltam* Ez nem randi. Csak megbeszéljük a dolgokat. *mutogattam közben Louisra meg úgy mindenhova zavaromban*
B : Hazudj másnak , máshol édes.*mondta félvállról* Na de te Louis.Gyere öcsém küzdjünk meg.
L: Nem állok le gyökerekkel.
B : *megragadta a pólójánál és felrántotta magához* Tudod te kivel beszélsz?!
Azt ugyebár tudni kell hogy L 40kg vasággyal együtt , Bem meg hát... Hogy is fogalmazzam meg. Termetes gyerek , minimum 40kg izommal. Tehát Louisnak semmi esélye sem lett volna. Max egy matekversenyen.
L : Nem , nem vagy valami közismert arc , testvér.
B : *ellökte magától , így Louis visszaesett a padra*
K : Benjamin. Fejezd be.Most.!
B: Mert ha nem? Jaj a kis Louiska. Neked mindig is ő lesz a fontosabb.
L : Ne hogy elkezdj sírni.
K : Fogd be a pofád. Bem. Nem . Én csak. Egy szinten vagytok érted?! Nem lehetne hogy kibékültök?*néztem rá kis cuki fejjel*
B : Ezt akarod , édes? - Mi ez a hirtelen véleményváltozás?!:oo - *átölelt a derekamnál*
K : Ezt. *féloldalas mosollyal mosolyogtam rá*
B : Akkor így lesz. De tudnod kell hogy féltékeny tipus vagyok ....
K : Megbirkózom vele.
L : Ahogy akarod. *kedvtelenül kezet fogott Bemmel* Béke *nyögte ki nehezen*
B : Béke , egyenlőre *és megszorította L kezét*
Ez azért egy jó pont , nekem és nekik is. Végre " béke " van , vagyis remélem. Bár ugye amiről nem tudunk az nem fáj. ;)
A nap úgy kezdődött mint a többi , és úgy is telt el mint ahogy eddig. 10 fele felkeltem , ettem majd a teraszon értelmes dolgokon gondolkoztam. Unatkoztam így valami programon törtem a fejem. Olyan ' gondolj-gondolj '-osan nézhettem ki , akárcsak Micimackó. Majd rájöttem hogy Louissal már jó pár napja nem találkoztam. Szóval elővettem a telómat és írtam neki egy SMS-t.
" Beszélnünk kell. Mikor és hol? " Mintha csak várta volna hogy írjak neki egy perc sem telt bele de ő már válaszolt.
" Én is így gondolom. 3kor a parkban "
Szóval kb van még 2 órám. Nagyszerű , addig pont rendbe hozom magam mindenhogyan értve. Felkaptam egy inget , mivel nagyon jó meleg volt és egy térdig érő farmergatyát. Essünk túl rajta -gondoltam-.
3 előtt 5 perccel már ott járkáltam a parkban Louist keresve. Louis késett , de neki elnézem :P
L : Ne haragudj. *teljesen közel lépett hozzám és lágyan megcsókolt* Nem bírtam ki.
K : Én. Öhmm. Semmi baj. *kicsit elpirultam* Szia *mosolyogtam rá*
L : Szia. Alig vártam hogy írj és hogy találkozzunk.
K : Minden ok veled?
L : Hát...Fogjuk rá. Veled? Veletek? *kérdezte kicsit flegmán*
K : *megforgattam a szemeimet és megráztam a fejem*
L : Jó , jó bocs *nevetett majd leült a padra* Mesélj.
K : Laza vagy , tesó *nevettem el magam én is majd leültem mellé* Mit szeretnél hallani?
L : Például hogy mi van köztünk vagy esetleg mi lesz?*kacsintott*
K : Ebben a pár napban rendeltél egy kis bátorságot vagy mi a f*sz? *néztem rá meglepődötten*
L : Nem , a helyi ABC-ben lehet venni. *vigyorgott* Na de most komolyan kérdeztem.
K: Mi lenne?
L : Ez fájt...
Alig hogy kimondta az utolsó szót valaki megjelent előttünk.
B : Na szép. Titokban randizgattok? Kyle , te tényleg szánalmas vagy.
K: *felálltam* Ez nem randi. Csak megbeszéljük a dolgokat. *mutogattam közben Louisra meg úgy mindenhova zavaromban*
B : Hazudj másnak , máshol édes.*mondta félvállról* Na de te Louis.Gyere öcsém küzdjünk meg.
L: Nem állok le gyökerekkel.
B : *megragadta a pólójánál és felrántotta magához* Tudod te kivel beszélsz?!
Azt ugyebár tudni kell hogy L 40kg vasággyal együtt , Bem meg hát... Hogy is fogalmazzam meg. Termetes gyerek , minimum 40kg izommal. Tehát Louisnak semmi esélye sem lett volna. Max egy matekversenyen.
L : Nem , nem vagy valami közismert arc , testvér.
B : *ellökte magától , így Louis visszaesett a padra*
K : Benjamin. Fejezd be.Most.!
B: Mert ha nem? Jaj a kis Louiska. Neked mindig is ő lesz a fontosabb.
L : Ne hogy elkezdj sírni.
K : Fogd be a pofád. Bem. Nem . Én csak. Egy szinten vagytok érted?! Nem lehetne hogy kibékültök?*néztem rá kis cuki fejjel*
B : Ezt akarod , édes? - Mi ez a hirtelen véleményváltozás?!:oo - *átölelt a derekamnál*
K : Ezt. *féloldalas mosollyal mosolyogtam rá*
B : Akkor így lesz. De tudnod kell hogy féltékeny tipus vagyok ....
K : Megbirkózom vele.
L : Ahogy akarod. *kedvtelenül kezet fogott Bemmel* Béke *nyögte ki nehezen*
B : Béke , egyenlőre *és megszorította L kezét*
Ez azért egy jó pont , nekem és nekik is. Végre " béke " van , vagyis remélem. Bár ugye amiről nem tudunk az nem fáj. ;)
2012. december 9., vasárnap
Kyle's Diary
2012.július.17
Délután.~
Bem terve az volt hogy menjek át hozzájuk és ott "főzünk" valamit. Eleinte ellenkeztem , hogy mi lesz a szüleivel , nem korai-e . Válasza az volt hogy nekem sosem korai , és ne parázzak a szülei nincsenek otthon. Így belementem. Hazaszóltam , hogy ne várjanak , de amúgy sem érdekelte őket mi van velem. Hát hogy is írjam le Bemék házát. A palota hozzá képest egy romos házikó. 3 emeletes , nem számoltam de tuti 10 szobásnál több lakás. Egyszerűen gyönyörű. Bem anyukája lakberendező , és hát ezt a saját házukon is gyakorolta. Az apja meg gondolom pénzelte. Féltem egyet lépni nehogy valamit tönkre tegyek. Ez vicces de komolyan durva volt.
Bementünk a konyhába. Ez volt csak akkora mint az én szobám , ami igaz nem kicsi na de ez...wow.
B: Mit együnk? *kérdezte féloldalas mosollyal az fején*
K : Nekem teljesen mindegy. *mondtam kicsit félénken*
B : Na. Ön a vendég , ön választ , uram. *kacsintott*
K : Ön van otthon , ön tudja mi van otthon stb. *nevettem el magam*
B : Jogos... *kinyitotta a hűtőt* Pfuuu. Ez...Szendvics? *nézett rám*
K: Tökéletes.
B : Milyet kérsz?
K: Lepj meg. *mosolyogtam*
Bem elővett pár cuccot ami kelhet ugye egy szendvicshez és csinált magunknak pár szendót. Anyámét ugye nem éri még utol , de jóra sikerült. Egymást nézve ültünk az asztalnál mikor hirtelen ajtó nyitódást hallottunk. Bem felugrott mire én csak értetlenül néztem.
B: Bazdmeg... Neharagudj *nézett le rám* A szüleim.
K : *szép lassan falfehéren felálltam* Mondd hogy viccelsz.
B : Nem. *megvakarta a fejét* Anyaaa.Apa. Sziasztok... *mondta zavartan*
K : Jó napot! *köszöntem én is vörösen*
Bem Anyja : Hát ő ki? *nézett vádlón Bemre*
B : Őőőő. Ő a barátom. *nézett rám* Kyle. *mutatott rám majd a szüleire*
Bem Apja : Szerbusz fiam *lekezelt velem*
Bem Anyja: Ezt nem hiszem el. Már az első hét után hazahozod őket? Mit képzelsz magadról. Tűnjetek innen!
Bem a fejével bólintott a lépcső felé hogy menjünk fel a szobájába. Lehajtott fejjel követtem. Mikor beléptünk a szobájába becsukta az ajtaját. Felé fordultam vigyorogva félredöntött fejjel.
K : Te faaaasz.
B : Ne haragudj. Úgy volt hogy este jönnek csak haza.
K : Semmi baj. Csak kicsit gáz volt.
B : Sajnos anyám nem érette félre a " barátom " szót... *kicsit elpirult*
K : Szóval mi most...?
B : Járunk? Igen . Vagyis részemről igen.
K : Részemről is *vágtam rá*
Hirtelen megszólalt a telefonom. Louis volt az. Néztem a kijelzőt és nem tudtam mit csináljak.
B : Vedd fel. *lefeküdt az ágyára és figyelt*
K : Helló.
L : Szia édes. Merre vagy?
K : Khmm... *szünet* Bemnél.
L : Hogy...mi?! Mit keresel ott ?
K : Felhívott magához. - meg a szüleihez gondoltam magamban , mire elvigyorodtam és Bem is-
L : Már megint? Kyle...
K : Louis. Most ne kezd kérlek.
L : Szevasz. *és lecsapta a telefont*
Lassan eltettem a telefont , gondolkozva hogy ebből megint balhé lesz. Majd Bemre néztem. Vigyorgott majd felült az ágyon. Leültem mellé.
B: Mit akart ?
K : Fogalmam sincs. Tiszta hisztis mostanában.
B: Inkább féltékeny. Bár van mire.
Megcsókolt és eldőltünk az ágyon. | Alison miatt nem írom a részleteket. XXX |
Délután.~
Bem terve az volt hogy menjek át hozzájuk és ott "főzünk" valamit. Eleinte ellenkeztem , hogy mi lesz a szüleivel , nem korai-e . Válasza az volt hogy nekem sosem korai , és ne parázzak a szülei nincsenek otthon. Így belementem. Hazaszóltam , hogy ne várjanak , de amúgy sem érdekelte őket mi van velem. Hát hogy is írjam le Bemék házát. A palota hozzá képest egy romos házikó. 3 emeletes , nem számoltam de tuti 10 szobásnál több lakás. Egyszerűen gyönyörű. Bem anyukája lakberendező , és hát ezt a saját házukon is gyakorolta. Az apja meg gondolom pénzelte. Féltem egyet lépni nehogy valamit tönkre tegyek. Ez vicces de komolyan durva volt.
Bementünk a konyhába. Ez volt csak akkora mint az én szobám , ami igaz nem kicsi na de ez...wow.
B: Mit együnk? *kérdezte féloldalas mosollyal az fején*
K : Nekem teljesen mindegy. *mondtam kicsit félénken*
B : Na. Ön a vendég , ön választ , uram. *kacsintott*
K : Ön van otthon , ön tudja mi van otthon stb. *nevettem el magam*
B : Jogos... *kinyitotta a hűtőt* Pfuuu. Ez...Szendvics? *nézett rám*
K: Tökéletes.
B : Milyet kérsz?
K: Lepj meg. *mosolyogtam*
Bem elővett pár cuccot ami kelhet ugye egy szendvicshez és csinált magunknak pár szendót. Anyámét ugye nem éri még utol , de jóra sikerült. Egymást nézve ültünk az asztalnál mikor hirtelen ajtó nyitódást hallottunk. Bem felugrott mire én csak értetlenül néztem.
B: Bazdmeg... Neharagudj *nézett le rám* A szüleim.
K : *szép lassan falfehéren felálltam* Mondd hogy viccelsz.
B : Nem. *megvakarta a fejét* Anyaaa.Apa. Sziasztok... *mondta zavartan*
K : Jó napot! *köszöntem én is vörösen*
Bem Anyja : Hát ő ki? *nézett vádlón Bemre*
B : Őőőő. Ő a barátom. *nézett rám* Kyle. *mutatott rám majd a szüleire*
Bem Apja : Szerbusz fiam *lekezelt velem*
Bem Anyja: Ezt nem hiszem el. Már az első hét után hazahozod őket? Mit képzelsz magadról. Tűnjetek innen!
Bem a fejével bólintott a lépcső felé hogy menjünk fel a szobájába. Lehajtott fejjel követtem. Mikor beléptünk a szobájába becsukta az ajtaját. Felé fordultam vigyorogva félredöntött fejjel.
K : Te faaaasz.
B : Ne haragudj. Úgy volt hogy este jönnek csak haza.
K : Semmi baj. Csak kicsit gáz volt.
B : Sajnos anyám nem érette félre a " barátom " szót... *kicsit elpirult*
K : Szóval mi most...?
B : Járunk? Igen . Vagyis részemről igen.
K : Részemről is *vágtam rá*
Hirtelen megszólalt a telefonom. Louis volt az. Néztem a kijelzőt és nem tudtam mit csináljak.
B : Vedd fel. *lefeküdt az ágyára és figyelt*
K : Helló.
L : Szia édes. Merre vagy?
K : Khmm... *szünet* Bemnél.
L : Hogy...mi?! Mit keresel ott ?
K : Felhívott magához. - meg a szüleihez gondoltam magamban , mire elvigyorodtam és Bem is-
L : Már megint? Kyle...
K : Louis. Most ne kezd kérlek.
L : Szevasz. *és lecsapta a telefont*
Lassan eltettem a telefont , gondolkozva hogy ebből megint balhé lesz. Majd Bemre néztem. Vigyorgott majd felült az ágyon. Leültem mellé.
B: Mit akart ?
K : Fogalmam sincs. Tiszta hisztis mostanában.
B: Inkább féltékeny. Bár van mire.
Megcsókolt és eldőltünk az ágyon. | Alison miatt nem írom a részleteket. XXX |
2012. december 3., hétfő
Kyle's Diary
2012.július.17.
A mai nap is úgy kezdődött mint a többi. Pár óra alvás után kimentem a konyhába enni , cigizni majd lesétáltam a kutyával a partra. Reggel volt a legszebb. Csak egy-két ribi feküdt a napon , ami még alig volt , és a part tiszta nyugodt volt. Ez kellett nekem. A hullámok halk "csobogása"(?) és a szél lágy hangja ahogy megmozgatja a füvet. Megnyugtatott. Ha nem jövök le ide már azzal kezdődik a napom hogy 'Ben-Kyle-Louis' szerelmi háromszög. Ma olyan ihletesen keltem fel. Rajzolni volt kedvem , úgyhogy a partra vittem le lapot-ceruzát és radírt. Ami először eszembe jutott arról rajzoltam. Budapest volt kivilágítva. Művészeti gimnáziumba jártam , itt ismertem meg Louist , csak ő fényképész szakon van.
Szóval ültem egyedül a padon , Tappancs mellettem szaladgált pár kört majd feküdt. És így ment addig amíg valaki meg nem jelent mellettem. Leült mellém. Rápillantottam és láttam hogy Ben az. Undorral keltem fel , de ő visszarántott a padra.
K : Vedd le rólam a kezed vagy eltöröm!
B : Kyle. Mi van veled? Nyugodj meg!
K : Nyugodt lennék ha békén hagynál már végre! *próbáltam felkelni de ő újra visszarántott , és idegesen ültem le , felvont szemöldökkel nézve rá* Essünk túl rajta. Mondd , bár nem vagyok rá kíváncsi *flegmáztam neki egy kicsit*
B : Nem így ismertelek meg. Hol van az a Kyle?!
K : Chh. Komolyan pont TE kérdezed? *köptem neki félvállról*
B : Én. Miért ki kérdezze?!
K : Több száz embert feltudnék sorolni akivel inkább beszélgetnék. *mormogtam*
B : Kyle. Kedvellek téged. A múltkorit félre értetted. Ő senkim.
K : Én a senkimmel nem szoktam smárolni. *felkeltem és szembe álltam vele* Legalább most ne hazudj!
B : *felkelt ő is* Nem hazudok és nem smároltam vele. Pfúj , istenem. Ő a legjobb haverom volt. Úgy mint neked Louiska...
*csak néztem őt*
B: Nem hiszel nekem , igaz ?
K : Kellene?! -.-
B : Igen kellene. Mit akarsz hallani?
K : AZ IGAZAT!
Csak hallgatott. Na erről beszéltem. Egy hazudozó senkiházi. Louis jól mondta , csak átbasz és itt hagy. Nem tudom elhinni hogy mennyire manipulálható vagyok. Nem is őt utálom , hanem magam. Változni fogok.
Benjamin közelebb lépett hozzám és megcsókolt. Úgy mint az egyik este. Nem tiltakoztam. Megbánom még én ezt , de visszacsókoltam. Hevesen,teljes szerelemmel csókolt és csókoltam. Pár perc csókolózás után eltoltam magamtól.
B: Szeretlek te fasz , de nem mertem elmondani. *mondta halkan*
K : *elvörösödtem és elmosolyodtam egyszerre* Én is szeretlek. *néztem a szemébe*
B: Ennek örülök. : )
Leültem a padra és a fejemet fogtam. WoW. Leült mellém , elővette a telefonját és bekapcsolt valamilyen zenét. Odaadta a kezembe a rajzomat , és mondta hogy folytassam mert gyönyörű. Kis édes, nyalizik. Elkezdtem rajzolni újra , teljesen boldogan. Eltűnt az idegesség , eltűnt a fájdalom. Részben. Átölelt úgy hogy ne zavarjon. Még mindig olyan jó illata volt mint első este. Ült mellettem és figyelte az arcomat. Már szinte égett az arcom úgy nézett , de tűrtem. Néha én is rápillantottam.
~Dél előtt pár perccel.~
B : Nem vagy éhes ?
K : Őőő. De. Te ?
B : Kívánlak.*közelebb hajolt és lágyan megcsókolt*Amúgy igen én is az vagyok.
K : Akkor mit együnk ? *mosolyogtam rá*
B : Mi , együtt. De jól hangzik. *felugrott a padról* Van egy ötletem. - Akárcsak egy ovis.-
K : És mi lenne az?
B : Majd rájössz ...
A mai nap is úgy kezdődött mint a többi. Pár óra alvás után kimentem a konyhába enni , cigizni majd lesétáltam a kutyával a partra. Reggel volt a legszebb. Csak egy-két ribi feküdt a napon , ami még alig volt , és a part tiszta nyugodt volt. Ez kellett nekem. A hullámok halk "csobogása"(?) és a szél lágy hangja ahogy megmozgatja a füvet. Megnyugtatott. Ha nem jövök le ide már azzal kezdődik a napom hogy 'Ben-Kyle-Louis' szerelmi háromszög. Ma olyan ihletesen keltem fel. Rajzolni volt kedvem , úgyhogy a partra vittem le lapot-ceruzát és radírt. Ami először eszembe jutott arról rajzoltam. Budapest volt kivilágítva. Művészeti gimnáziumba jártam , itt ismertem meg Louist , csak ő fényképész szakon van.
Szóval ültem egyedül a padon , Tappancs mellettem szaladgált pár kört majd feküdt. És így ment addig amíg valaki meg nem jelent mellettem. Leült mellém. Rápillantottam és láttam hogy Ben az. Undorral keltem fel , de ő visszarántott a padra.
K : Vedd le rólam a kezed vagy eltöröm!
B : Kyle. Mi van veled? Nyugodj meg!
K : Nyugodt lennék ha békén hagynál már végre! *próbáltam felkelni de ő újra visszarántott , és idegesen ültem le , felvont szemöldökkel nézve rá* Essünk túl rajta. Mondd , bár nem vagyok rá kíváncsi *flegmáztam neki egy kicsit*
B : Nem így ismertelek meg. Hol van az a Kyle?!
K : Chh. Komolyan pont TE kérdezed? *köptem neki félvállról*
B : Én. Miért ki kérdezze?!
K : Több száz embert feltudnék sorolni akivel inkább beszélgetnék. *mormogtam*
B : Kyle. Kedvellek téged. A múltkorit félre értetted. Ő senkim.
K : Én a senkimmel nem szoktam smárolni. *felkeltem és szembe álltam vele* Legalább most ne hazudj!
B : *felkelt ő is* Nem hazudok és nem smároltam vele. Pfúj , istenem. Ő a legjobb haverom volt. Úgy mint neked Louiska...
*csak néztem őt*
B: Nem hiszel nekem , igaz ?
K : Kellene?! -.-
B : Igen kellene. Mit akarsz hallani?
K : AZ IGAZAT!
Csak hallgatott. Na erről beszéltem. Egy hazudozó senkiházi. Louis jól mondta , csak átbasz és itt hagy. Nem tudom elhinni hogy mennyire manipulálható vagyok. Nem is őt utálom , hanem magam. Változni fogok.
Benjamin közelebb lépett hozzám és megcsókolt. Úgy mint az egyik este. Nem tiltakoztam. Megbánom még én ezt , de visszacsókoltam. Hevesen,teljes szerelemmel csókolt és csókoltam. Pár perc csókolózás után eltoltam magamtól.
B: Szeretlek te fasz , de nem mertem elmondani. *mondta halkan*
K : *elvörösödtem és elmosolyodtam egyszerre* Én is szeretlek. *néztem a szemébe*
B: Ennek örülök. : )
Leültem a padra és a fejemet fogtam. WoW. Leült mellém , elővette a telefonját és bekapcsolt valamilyen zenét. Odaadta a kezembe a rajzomat , és mondta hogy folytassam mert gyönyörű. Kis édes, nyalizik. Elkezdtem rajzolni újra , teljesen boldogan. Eltűnt az idegesség , eltűnt a fájdalom. Részben. Átölelt úgy hogy ne zavarjon. Még mindig olyan jó illata volt mint első este. Ült mellettem és figyelte az arcomat. Már szinte égett az arcom úgy nézett , de tűrtem. Néha én is rápillantottam.
~Dél előtt pár perccel.~
B : Nem vagy éhes ?
K : Őőő. De. Te ?
B : Kívánlak.*közelebb hajolt és lágyan megcsókolt*Amúgy igen én is az vagyok.
K : Akkor mit együnk ? *mosolyogtam rá*
B : Mi , együtt. De jól hangzik. *felugrott a padról* Van egy ötletem. - Akárcsak egy ovis.-
K : És mi lenne az?
B : Majd rájössz ...
2012. december 2., vasárnap
Kyle's Diary
2012.július.15
Szerencsére tegnap pont egy elhagyatott utcában estem össze.Majdnem 10 óráig ott ültem egyedül. Senki nem jött addig. Majd észrevettem hogy két srác ölelkezve-nevetgélve jöttek felém , de ők nem figyeltek rám. Az egyik véletlenül , gondolom én , belém rúgott. Megrémülve szólt le hozzám:
- Bocs haver. Nem láttalak.
Felnéztem rá. Benjamin volt az. Egy másik gyerekkel. Mikor meglátta az arcom rögtön elengedte őt , de már nem érdekelt. Összetörtem. Ott , abban a pillanatban már nem érdekelt semmi. Elsötétült minden , nagy nehezen felállva megindultam. Ben hiába jött utánam , ész nélkül mentem. Sírtam. Ezt nem hiszem el. Én pedig azt hittem hogy szeret. Mekkora állat vagyok.Még ez is. Egy utcányit tudtam menni majd könnyeimtől nem látva összerogytam. Járda közepén ültem sírva. Szerettem őt. Mindenkinél jobban. De én semmit nem jelentettem neki. Kb negyed óra sírás után hallottam hogy jön valaki. Leült mellém.
L : Kyle. Mi történt?
Louis.Istenem , miért pont ő ? Felálltam majd a szemébe néztem. Ő közelebb lépett hozzám és megölelt. Visszaöleltem őt , és a könnyeim csak jobban folytak. Megbántottam őt , most engem bántottak meg. Nem ezt érdemeltem tőle. Azt hittem hogy leszar majd és hogy boldogan éli tovább az életét. Még mindig foglalkozott velem. Ölelkezésünket egy hirtelen és nem várt ütés szedte szét. Ben volt az. Kiütötte előlem Louist. Tátott szájjal néztem , majd magamhoz térve én is behúztam neki egyet. Ben hátra esett , majd felállt és neki akart menni Louisnak de én nem hagytam.
K : Te mit képzelsz magadról? Ki vagy te? Takarodj!
B : Állj az utamból. Te az enyém vagy! *próbált ellökni , csak nem sikerült neki*
K : Én nem vagyok a tiéd , és sosem leszek. Húzz innen a picsába , menj vissza a pasidhoz. *csak úgy köptem a szavakat*
B : Kyle. Ő nem a pasim. Félreérted a helyzetet. Had magyarázzam meg.
K : Nem érdekelsz. Hagyj békén. Chh , és még azt hittem hogy jelentek neked valamit. Hagyj!
B : Jelentesz. Többet is mint hinnéd. Kérlek. *megérintette a kezemet*
K : NE ÉRJ HOZZÁM! *hisztiztem ott mint egy rossz picsa*
Ben ellépett tőlem. Vágyakozva nézett rám , de engem nem érdekelt. Elfordultam tőle és Louisra néztem.
K : Louis. Jól vagy?!
L : Persze. *megtörölte a véres orrát*
K : De utálom... *megfogtam a vállánál és elindultunk egymást támogatva*
B : Majd hívlak , Kyle.
Hazakísértem Louist és megköszöntem neki mindent , majd adott egy jóéjt puszit az arcomra és elmentem haza. Kint leültem a hintaágyra és tenyerembe tettem az arcom. Elegem volt mindenből , elegem volt az életemből.
Szerencsére tegnap pont egy elhagyatott utcában estem össze.Majdnem 10 óráig ott ültem egyedül. Senki nem jött addig. Majd észrevettem hogy két srác ölelkezve-nevetgélve jöttek felém , de ők nem figyeltek rám. Az egyik véletlenül , gondolom én , belém rúgott. Megrémülve szólt le hozzám:
- Bocs haver. Nem láttalak.
Felnéztem rá. Benjamin volt az. Egy másik gyerekkel. Mikor meglátta az arcom rögtön elengedte őt , de már nem érdekelt. Összetörtem. Ott , abban a pillanatban már nem érdekelt semmi. Elsötétült minden , nagy nehezen felállva megindultam. Ben hiába jött utánam , ész nélkül mentem. Sírtam. Ezt nem hiszem el. Én pedig azt hittem hogy szeret. Mekkora állat vagyok.Még ez is. Egy utcányit tudtam menni majd könnyeimtől nem látva összerogytam. Járda közepén ültem sírva. Szerettem őt. Mindenkinél jobban. De én semmit nem jelentettem neki. Kb negyed óra sírás után hallottam hogy jön valaki. Leült mellém.
L : Kyle. Mi történt?
Louis.Istenem , miért pont ő ? Felálltam majd a szemébe néztem. Ő közelebb lépett hozzám és megölelt. Visszaöleltem őt , és a könnyeim csak jobban folytak. Megbántottam őt , most engem bántottak meg. Nem ezt érdemeltem tőle. Azt hittem hogy leszar majd és hogy boldogan éli tovább az életét. Még mindig foglalkozott velem. Ölelkezésünket egy hirtelen és nem várt ütés szedte szét. Ben volt az. Kiütötte előlem Louist. Tátott szájjal néztem , majd magamhoz térve én is behúztam neki egyet. Ben hátra esett , majd felállt és neki akart menni Louisnak de én nem hagytam.
K : Te mit képzelsz magadról? Ki vagy te? Takarodj!
B : Állj az utamból. Te az enyém vagy! *próbált ellökni , csak nem sikerült neki*
K : Én nem vagyok a tiéd , és sosem leszek. Húzz innen a picsába , menj vissza a pasidhoz. *csak úgy köptem a szavakat*
B : Kyle. Ő nem a pasim. Félreérted a helyzetet. Had magyarázzam meg.
K : Nem érdekelsz. Hagyj békén. Chh , és még azt hittem hogy jelentek neked valamit. Hagyj!
B : Jelentesz. Többet is mint hinnéd. Kérlek. *megérintette a kezemet*
K : NE ÉRJ HOZZÁM! *hisztiztem ott mint egy rossz picsa*
Ben ellépett tőlem. Vágyakozva nézett rám , de engem nem érdekelt. Elfordultam tőle és Louisra néztem.
K : Louis. Jól vagy?!
L : Persze. *megtörölte a véres orrát*
K : De utálom... *megfogtam a vállánál és elindultunk egymást támogatva*
B : Majd hívlak , Kyle.
Hazakísértem Louist és megköszöntem neki mindent , majd adott egy jóéjt puszit az arcomra és elmentem haza. Kint leültem a hintaágyra és tenyerembe tettem az arcom. Elegem volt mindenből , elegem volt az életemből.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)