Kyle's Diary

2012.július.17.

A mai nap is úgy kezdődött mint a többi. Pár óra alvás után kimentem a konyhába enni , cigizni majd lesétáltam a kutyával a partra. Reggel volt a legszebb. Csak egy-két ribi feküdt a napon , ami még alig volt , és a part tiszta nyugodt volt. Ez kellett nekem. A hullámok halk "csobogása"(?) és a szél lágy hangja ahogy megmozgatja a füvet. Megnyugtatott. Ha nem jövök le ide már azzal kezdődik a napom hogy 'Ben-Kyle-Louis' szerelmi háromszög. Ma  olyan ihletesen keltem fel. Rajzolni volt kedvem , úgyhogy a partra vittem le lapot-ceruzát és radírt. Ami először eszembe jutott arról rajzoltam. Budapest volt kivilágítva. Művészeti gimnáziumba jártam , itt ismertem meg Louist , csak ő fényképész szakon van.

Szóval ültem egyedül a padon , Tappancs mellettem szaladgált pár kört majd feküdt. És így ment addig amíg valaki meg nem jelent mellettem. Leült mellém. Rápillantottam és láttam hogy Ben az. Undorral keltem fel , de ő visszarántott a padra.

K : Vedd le rólam a kezed vagy eltöröm!
B : Kyle. Mi van veled? Nyugodj meg!
K : Nyugodt lennék ha békén hagynál már végre! *próbáltam felkelni de ő újra visszarántott , és idegesen ültem le , felvont szemöldökkel nézve rá* Essünk túl rajta. Mondd , bár nem vagyok rá kíváncsi *flegmáztam neki egy kicsit*
B : Nem így ismertelek meg. Hol van az a Kyle?!
K : Chh. Komolyan pont TE kérdezed? *köptem neki félvállról*
B : Én. Miért ki kérdezze?!
K : Több száz embert feltudnék sorolni akivel inkább beszélgetnék. *mormogtam*
B : Kyle. Kedvellek téged. A múltkorit félre értetted. Ő senkim.
K : Én a senkimmel nem szoktam smárolni. *felkeltem és szembe álltam vele* Legalább most ne hazudj!
B : *felkelt ő is* Nem hazudok és nem smároltam vele. Pfúj , istenem. Ő a legjobb haverom volt. Úgy mint neked Louiska...
*csak néztem őt*
B: Nem hiszel nekem , igaz ?
K : Kellene?! -.-
B : Igen kellene. Mit akarsz hallani?
K : AZ IGAZAT!

Csak hallgatott. Na erről beszéltem. Egy hazudozó senkiházi. Louis jól mondta , csak átbasz és itt hagy. Nem tudom elhinni hogy mennyire manipulálható vagyok. Nem is őt utálom , hanem magam. Változni fogok.

Benjamin közelebb lépett hozzám és megcsókolt. Úgy mint az egyik este. Nem tiltakoztam. Megbánom még én ezt , de visszacsókoltam. Hevesen,teljes szerelemmel csókolt és csókoltam. Pár perc csókolózás után eltoltam magamtól.

B: Szeretlek te fasz , de nem mertem elmondani. *mondta halkan*

K : *elvörösödtem és elmosolyodtam egyszerre* Én is szeretlek. *néztem a szemébe*
B: Ennek örülök. : )

Leültem a padra és a fejemet fogtam. WoW. Leült mellém , elővette a telefonját és bekapcsolt valamilyen zenét. Odaadta a kezembe a rajzomat , és mondta hogy folytassam mert gyönyörű. Kis édes, nyalizik. Elkezdtem rajzolni újra , teljesen boldogan. Eltűnt az idegesség , eltűnt a fájdalom. Részben. Átölelt úgy hogy ne zavarjon. Még mindig olyan jó illata volt mint első este. Ült mellettem és figyelte az arcomat. Már szinte égett az arcom úgy nézett , de tűrtem. Néha én is rápillantottam.

~Dél előtt pár perccel.~
B : Nem vagy éhes ?
K : Őőő. De. Te ?
B : Kívánlak.*közelebb hajolt és lágyan megcsókolt*Amúgy igen én is az vagyok.
K : Akkor mit együnk ? *mosolyogtam rá*
B : Mi , együtt. De jól hangzik. *felugrott a padról* Van egy ötletem. - Akárcsak egy ovis.-
K : És mi lenne az?
B : Majd rájössz ...