Kyle's Diary

2012.július.15

Szerencsére tegnap pont egy elhagyatott utcában estem össze.Majdnem 10 óráig ott ültem egyedül. Senki nem jött addig. Majd észrevettem hogy két srác ölelkezve-nevetgélve jöttek felém , de ők nem figyeltek rám. Az egyik véletlenül , gondolom én , belém rúgott. Megrémülve szólt le hozzám:

- Bocs haver. Nem láttalak.

Felnéztem rá. Benjamin volt az. Egy másik gyerekkel. Mikor meglátta az arcom rögtön elengedte őt , de már nem érdekelt. Összetörtem. Ott , abban a pillanatban már nem érdekelt semmi. Elsötétült minden , nagy nehezen felállva megindultam. Ben hiába jött utánam , ész nélkül mentem. Sírtam. Ezt nem hiszem el. Én pedig azt hittem hogy szeret. Mekkora állat vagyok.Még ez is. Egy utcányit tudtam menni majd könnyeimtől nem látva összerogytam. Járda közepén ültem sírva. Szerettem őt. Mindenkinél jobban. De én semmit nem jelentettem neki. Kb negyed óra sírás után hallottam hogy jön valaki. Leült mellém.

L : Kyle. Mi történt?

Louis.Istenem , miért pont ő ? Felálltam majd a szemébe néztem. Ő közelebb lépett hozzám és megölelt. Visszaöleltem őt , és a könnyeim csak jobban folytak. Megbántottam őt , most engem bántottak meg. Nem ezt érdemeltem tőle. Azt hittem hogy leszar majd és hogy boldogan éli tovább az életét. Még mindig foglalkozott velem. Ölelkezésünket egy hirtelen és nem várt ütés szedte szét. Ben volt az. Kiütötte előlem Louist. Tátott szájjal néztem , majd magamhoz térve én is behúztam neki egyet. Ben hátra esett , majd felállt és neki akart menni Louisnak de én nem hagytam.

K : Te mit képzelsz magadról? Ki vagy te? Takarodj!
B : Állj az utamból. Te az enyém vagy! *próbált ellökni , csak nem sikerült neki*
K : Én nem vagyok a tiéd , és sosem leszek. Húzz innen a picsába , menj vissza a pasidhoz. *csak úgy köptem a szavakat*
B : Kyle. Ő nem a pasim. Félreérted a helyzetet. Had magyarázzam meg.
K : Nem érdekelsz. Hagyj békén. Chh , és még azt hittem hogy jelentek neked valamit. Hagyj!
B : Jelentesz. Többet is mint hinnéd. Kérlek. *megérintette a kezemet*
K : NE ÉRJ HOZZÁM! *hisztiztem ott mint egy rossz picsa*

Ben ellépett tőlem. Vágyakozva nézett rám , de engem nem érdekelt. Elfordultam tőle és Louisra néztem.

K : Louis. Jól vagy?!
L : Persze. *megtörölte a véres orrát*
K : De utálom... *megfogtam a vállánál és elindultunk egymást támogatva*
B : Majd hívlak , Kyle.

Hazakísértem Louist és megköszöntem neki mindent , majd adott egy jóéjt puszit az arcomra és elmentem haza. Kint leültem a hintaágyra és tenyerembe tettem az arcom. Elegem volt mindenből , elegem volt az életemből.